A tegnap esti édesség annyiban volt csak olasz, hogy naaaaaagyon kifinomultra sikeredett, hívhatnánk sznob édességnek is.. Neve egyelőre nincs, bár lehetne pl. fehércsoki-levélkék, fehércsoki-lapocskák, ilyesmi...
A hozzávalók csupán:
- 20 dkg jó minőségű fehércsoki
- mascarpone, olyan 2 evőkanál, esetleg 2 evőkanálnyi tejszín is
- a díszítéshez pisztácia apróra szeletelve, de nem őrölve.. (vagy akár mandulaforgácskák, és őszintén szólva nekem a piros borsot ajánlották, de a család tegnap nem volt újító szellemű, tehát kihagytam... Próbáljátok ki és kommenteljétek, milyen volt piros borssal..)
Az olaszok a vaj-csoki és tsai megolvasztására a "bagnomaria" (Mária-fürdő:-))))))) módszert alkalmazzák, szinte bűn csak úgy parasztosan lábasban olvasztani. A módszer lányege, hogy egy lábosban feltesznek vizet forrani, ennek a tetejére (kvázi fedő helyett) helyeznek egy tepsifélét (vagy akár tányért,), amibe belehelyezi aztán az olvasztandó "dolgot". Így a csoki-vaj tuti nem ég le, nem is pörkölődik meg és biztosan nem kap "perzselt ízt" sem.
Nos tehát ezzel a módszerrel megolvasztjuk a fehér csokit és gyorsan összekeverjük a tejszínnel-mascarpone-val. Legyen sűrű a massza, de folyós. További mascarpone-val lehet sűrűsíteni, ha nem elég sűrű (végülis a csoki fajtájától is függ...) Ezután egy sütőpapírra kis lapocskákat formázunk belőlük (kiskanállal egyszerűen ráfolyatjuk a csokit a sütőpapírra, hogy kis kerek levélkéket formázzon (vagy akár nagyobbakat, ízlés kérdése, én olyan 3-4 cm-es átmérőjűeket csináltam....)
Rászórunk egy kis pisztáciát, és esetleg a piros borsból is egyet-egyet és rögtön hűtőbe tesszük. Kb. 15 perc múlva kész is, voilá, a csoki újra szilárd, a pisztácia roppanós (esetleg meg is lehet pirítani egy picit a pisztáciát előtte, bár ez csak egy abszolút friss ötlet, még ki kell próbálnom...:-)
